• Biobolt
  • TornateremKezelésekÓrarend
  • Árlista
  • Elérhetőség
  • Infraszauna
  • Mágnesterápia
  • Bioptron lámpa
  • Akupunktúra
  • Masszázs
  • Egészségi állapot felmérés
  • Dohányzásról leszoktatás
  • Kineziológia

Kineziológia

 

 

Már a bevezetőben le kell szögezzem, hogy értelmezésünk szerint a kineziológia nem módszer, hanem TAN, azaz a mozgásnak a tana. Az elmúlt években a kineziológia a természetgyógyászaton belül is megjelent - ismeretterjesztő könyveket is olvashatunk róla -, ahol kezelési módszerként alkalmazzák. A gyógytornászok tehát az emberi mozgástan (humán kineziológia) elméletével és gyakorlatával foglalkoznak. A kineziológia elmélet nagyon magas színtű anatómiai tudásra épül és a mozgás elemzéséhez segítségül hívja a mechanikát, pontosabban a biomechanikát.
A mechanikának két nagy ága van: kinematika, dinamika.
A dinamika
A dinamika már ok-okozati törvényszerűségeket próbál feltárni. Azzal foglalkozik, hogy a test mitől nem mozdul el, mitől, miért marad egyensúlyban? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre a statika keresi a válaszokat. A dinamika másik ága a kinetika. A kinetika kérdésfeltevése pont fordított, arra keresi a választ, hogy a test miért mozdul el?
Az emberi testre állandó külső erő hat (gravitációs erő) és ideiglenesen ható egyéb külső erők, melyekkel szemben izmaink működése révén tudunk egyensúlyban maradni, illetve elmozdulni. A gyengült, túlnyúlt vagy zsugorodott izomcsoportok azonban nem képesek megfelelően betölteni funkciójukat, ezért előbb, vagy utóbb tüneteket, tüneti láncolatokat (pl. fájdalom) fognak okozni.
A kineziológia elmélet során megválaszoljuk azokat a kérdéseket is, hogy a mozgatórendszer működése (tehát a különböző nehézségű fizikai aktivitás) hogyan befolyásolja, módosítja az egyéb szervrendszerek működését.
Gyakorlat A kineziológia gyakorlat alapvetően két célt szolgál:
1.Mozgásfunkció vizsgálata:
A gyógytornász, mint egészségügyi szakember terápiás, rehabilitációs tevékenységét orvosi diagnózis alapján végzi. Az orvosi diagnózis elengedhetetlenül fontos, azonban az esetek legnagyobb részénél arra ad választ, hogy mi az, amit a beteggel nem tehetünk (kontraindikáció). A kezelés tervezésekor azonban ki kell választani a leghatékonyabb módszert, mely döntéshozatalhoz a gyógytornásznak saját vizsgálaton alapuló funkcionális diagnosztikus eljárást kell végeznie. A funkcionális vizsgálat dokumentálása ismert, az orvosi diagnózis és az anamnézis ismeretében a lehetőségek figyelembevételével objektivizálni kell a vizsgálati eredményt, véleményt kell alkotni, melyből levonhatók a kezelési terv lépései.
A gyógytornász vizsgálatának legfontosabb elemei a mozgásrendszer működését célozzák, melynek elemei a következők:
· Aktív mozgások vizsgálata, melyek elsősorban a mozgás hiányát, valamely mozgásirány beszűkülését és fájdalmát célozzák. Az egyes izomcsoportok erejének vizsgálatára a 0-5 erősségi fokozatú skálát alkalmazzuk. · Passzív mozgások vizsgálatakor a fájdalmas mozgásirány mellett fény derülhet a mozgáspálya beszűkülésének mértékére, melyet geniométerrel lemérhetünk, illetve általános okára (véghelyzet érzet meghatározása). · Az izometriás ellenállásos mozgásvizsgálattal differenciálható, hogy az aktív mozgás során jelentkező fájdalom elsődlegesen izom, vagy ízületi eredetű. Izom eredetű fájdalmaknál behatárolható az érintett izomcsoportok köre. · Járulékos mozgások vizsgálatával az ízületek és az ízületek körüli lágy részek mozgathatóságát határozzuk meg. · Speciális teszteket és tapintásos vizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy még pontosabban behatároljuk a mozgásfunkciót befolyásoló okot. Szükség esetén vizsgálatunkat kiegészíthetjük járáselemzéssel, neurológiai tájékozódó vizsgálattal, pulzusszám, vérnyomás, légzésszám méréssel stb.
2. Mozgáslehetőségek tanulmányozása:
Saját testélményen alapuló gyakorlat, mely meghatározza a mozgások helyes kiinduló és véghelyzetét, foglalkozik a fokozatosság elvével, a feszítés - lazítás - légzés viszonyával. Izomcsoportra lebontva gyakoroljuk az izomerősetés lehetséges módjait, az izomakció típusait (izometriás, koncentrikus, excentrikus). Az egész test terhelésének ismeretében meghatározzuk a tréning alapelveit és lehetséges módjait.
A kinezlológla, mint mozgástan a mozgás elemzésének, a mozgásfunkció értelmezésének és vizsgálatának lsmeretét jelenti az emberi mozgással foglalkozó szakemberek számára.

Mi is az a kineziológia?

Ha egy mondatban akarok válaszolni a kérdésre, akkor azt tudom mondani, hogy az izomtesztelés segítségével az embert ért stresszt oldja. A kineziológiai kezelést éppen ezért oldásnak nevezzük. Ez az egymondatos válasz   újabb kérdések megfogalmazását indítja el.
1.Mi a stressz? Minden olyan helyzet, amikor az ember úgy érzi, hogy az adott helyzet követelményei, lehetőségei, képessége, elvárásai nem egyeznek meg. Ez feszültséget kelt bennünk, ami a testünkben lejátszódó fiziológiai változások eredménye. Stresszhatás esetén az agy utasítására a test különböző szervei hormonokat kezdenek termelni, amik a véráramlás segítségével eljutnak a test összes sejtjéhez. Ezek a hormonok készenléti állapotba hozzák a testet azért, hogy reagálni tudjon az őt ért hatásokra.   Az ember személyiségének van egy tudatos és egy tudatalatti része. A tudatos részünk akkor működik, amikor például figyelmesen olvasunk egy könyvet, vagy szándékosan megpróbáljuk kikerülni a számunkra kellemetlen dolgokat. Ám van a személyiségünknek egy része, aminek nem vagyunk tudatában! Itt raktározódnak a kellemetlen élmények, az életünknek azok a mozzanatai, amikre nem fordítunk annyi energiát, hogy mélyebben foglalkozzunk velük, megjegyezzük őket. Tehát a tudatalatti egy bizonyos szűrőfunkciót lát el. Az a szerepe, hogy megvédjen bennünket a naponta ránk zúduló információtömegtől és megóvjon a gyötrő kellemetlen élményektől. Ha ez a védelem tökéletesen működne, akkor teljesen elfelejtenénk az életünk során bennünket ért negatív eseményeket. Sajnos, nem így működünk. 2. Mi az izomteszt? A kineziológia kidolgozója, dr. George Goodheart kiropraktikával foglalkozott. A kiropraktikában a fájdalmat és az energia kiegyensúlyozatlanságát a csontokkal diagnosztizálják. Ezen gyógymóddal azt az izmot kezelik, amelyik görcsös. Ám dr. Goodheart a munkája során rájött, hogy nem biztos, hogy a görcsös izom a felelős a fájdalomért, hanem inkább a párja, a szemben lévő izom. Ennek az izomnak alacsony a tónusa és ezért nem tudja a szükséges ellenállást kifejteni. Ezért keletkezik a másik izomban görcs. Mint a testben minden szervnek, az izmoknak is harmonikusan együtt kell működniük, hogy az energiaáramlás zavartalan legyen, így biztosítva a szervezet egyensúlyi állapotát. Az oldás során a gyenge izomválasz segítségével találjuk meg a probléma okát, keletkezési időpontját, okozóját. Ha a feltárt problémát a megfelelő korrekcióval korrigáljuk, akkor az újratesztelés alkalmával az izom már erősnek fog mutatkozni. 3. Milyen problémák megoldására jó a kineziológia? Ha ezt a kérdést is röviden akarnám megválaszolni, akkor azt mondhatnám, hogy minden olyan életvezetési problémára, ami zavar bennünket, és valóban akarjuk a megváltoztatását. Mint már említettem, minden probléma okozója a stressz. A stressz elakadást okoz. Azokon a területeken, ahol a sérülés ért bennünket, lelki vakfoltok keletkeznek. Képtelenek vagyunk a feladatok megoldására. Ez megnyilvánulhat egészen konkrétan, például gyerekeknél olvasási problémákban, de elvontabban is megjelenhet, például önbizalomhiányban. A feladat az, hogy megtaláljuk és megszüntessük ezeket a vakfoltokat. Egészen apró dolgok elvezethetnek olyan problémákhoz, amik egész életünket megkeserítik. Az is előfordulhat, hogy egy nagyobb probléma megoldása azt eredményezi, hogy a mindennapi kis konfliktusok, problémák közül néhány "magától" megoldódik. A kineziológiát a következő problémáknál ajánljuk: · stresszoldás · dyslexia · tanulási problémák · félelmek, szorongások, fóbiák · önértékelési zavarok · pszichoszomatikus eredetű betegségek · életvezetési problémák · szenvedélybetegségek · fizikai és lelki traumák · pánikbetegség

Mi a kineziológia?
 
Tudományosan: Manuális terápiára, a kínai gyógyászatra és a pszichoterápiás ismeretekre épülo, az izmok muködésében mintegy „elraktározódott” élmény 
és „sérülésbenyomatok” felderítésével foglalkozó speciális egészségmegorzo és gyógyító rendszer.
A kineziológia a mozgásról szóló tudomány. A görög kinezis = „mozgás” és a lógos = „tan” szavak összetétele.
Köznapi nyelvre lefordítva: A kineziológia pedagógiai és pszichológiai elemeket is tartalmazó készség, képesség, és személyiségfejleszto prevenciós jellegu 
holisztikus módszer. /vagyis megelozo jellegu, a test, a lélek és a szellem egységét figyelembe vevo módszer/ Hatékonyan befolyásolja a test energiaáramlását, 
az érzelmi stresszek feloldásával energetikai egyensúlyt hoz létre a testben, s aktivizálja öngyógyító mechanizmusát.
Mivel a mozgás határozza meg egészségünket, betegségeinket, érzelmeinket, pszichénket, környezetünket és életutunkat, ezáltal a helyes mozgás javítja 
kapcsolatunkat önmagunkkal, embertársainkkal és a Teremtovel. A test „egy önmagát kiegyensúlyozó autonóm túlélési rendszer”, és ha ezzel az autonóm 
(akarattól független) túlélési rendszerrel kapcsolatot teremtünk, segítjük a test öngyógyító reflexét. Mindnyájan velünk született mozgásreflexszel rendelkezünk, 
melyet a légzés szabályoz. Minél inkább aktiváljuk testünk mozgásreflexét, annál jobban szolgálja szervezetünket, s tartja fenn valamennyi szervi funkciónkat. 
Ha energikus balansz módszerekkel és megfelelo gyakorlatokkal az autonóm mozgásreflexet erosítjük, akkor egyidejuleg az öngyógyító reflexet is segítjük, 
ez a test törekvése az egyensúlyra. Mivel minden izomnak van ellenpárja így az izmoknak harmonikusan össze kell dolgozniuk, mert csak így garantálhatják 
a jó mozgást. Ha az egyik megfeszül, akkor a másik ellazul. Ha valamely izom állandóan petyhüdt, akkor az ellenpárjának feszesebbnek kell lennie, hogy 
képes legyen kompenzálni a petyhüdtet, ezáltal válhat a testtartás féloldalasan torzzá, mely fájdalmat okoz: hátpanaszt, migrént, légzési nehézséget, mely 
visszavezetheto a tanulási és koncentrációs problémákra, a csúnya írásra.
Minden embernek fiziológiailag száz százalékos energiapotenciálja van. Rendszerint ennek felébol élünk. Minél magasabb szintu energiából használunk 
életünkben, annál jobb helyzetben vagyunk ahhoz, hogy a szituációkat megoldjuk, a stresszt felismerjük és leépítsük. A test energiáját száz százalékosan 
soha sem tudjuk felhasználni, mert állandóan stresszokoknak vagyunk kitéve, és ezen energiánk egy részét blokkolják. Aztán a helytelen táplálkozás, vagy 
allergiák, gyengítok, és a test megoriz egy tartalékot életveszély helyzetekre is.
A stressz állapot a tehetetlenség és a kudarc érzésére adott válaszreakció.
Stressz hatására az agy utasítja a szervezetet, hogy bizonyos specifikus hormonokat juttasson a véráramba, ezek eljutnak minden sejthez. Az izmok a sejtjeit 
gyors tápanyagégetésre serkenti, hogy több energiánk legyen. De mivel érzelmeinket nem reagáljuk le, a „küzdj, vagy menekülj” szituációt, ezért túltelítés 
következik be.
A fizikai reakció kisöpörné a keletkezo méreganyagokat, de mivel ez elmarad, felhalmozódnak a szervezetünkben a toxikus anyagok. Testünkben az 
egyensúlyhiány minden formája stresszt okoz.
A stressz egyenlo a csökkent tudatossággal.
A stressz sejtmemória szinten rögzül.
A negatív hatások nem azonnal, hanem alattomosan jelentkeznek. Akinek gyenge az életenergiája, az erosebben reagál az egészségkárosító földsugárzásokra, 
vegyszerekre, zajokra. Akinek célja energiapotenciálunk fejlesztése, ez stressz stabilitást jelent. Mint immunrendszeri gyengíto tényezok. Ha belso stressz is 
van sokkal kevésbé viseli el a külso (környezeti) stresszt.
Mindenki életében vannak ingerlo motívumok, bizonyos kifejezések, szavak, amelyek energiáinkat képesek azonnal redukálni. Sokszor ezek nem is 
tudatosodnak bennünk. Évekkel korábbi szituációk, illatok, mozdulatok idézik fel az egykori emlékeket, emiatt ugyanúgy érezzük magunkat, mint egykor.
Stresszek közé tartozik a családban ért érzelmi problémák, egzisztencia, párkapcsolati problémák, generációs problémák, a lakás ahol élünk, egészségkárosító 
tényezok (földsugárzás, rádióaktivitás), gombásodás, padlófutés, a ház anyaga, lakásméret. A lakótelep, közbiztonság, légszennyezés, munkahelyi problémák. 
Társadalmi méretu egzisztenciális problémák. /A föld, mint bolygó: elszennyezodés, ózonlyuk, UV sugárzás, esoerdok kiirtása./
Születésünk percétol stresszek, lelki traumák érnek minket. Agyunk tárolja az átélt kudarcokat, félelmeket, fenyegetéseket, bánatokat, és ezzel együtt saját 
válaszreakcióinkat: a sértodöttséget, haragot, ellenállást és a közömbösséget is. Amikor életünk során ismét hasonló stresszhelyzetekbe kerülünk, a régi 
beidegzodések szerint reagálunk a külvilágra. Stressz hatására energiapályáinkon blokkok jönnek létre és megakadályozzák az energiák szabad áramlását. 
Minden izomnak, szervnek, testrésznek megfelelo energiával kell rendelkeznie. A legtöbb betegség túl sok, vagy energia hiányra vezetheto vissza.
A kineziológia módszerével azonosítható az energia elakadás helye. Az elvégzett korrekciókkal helyreállítható az energiák szabad áramlása. Mivel a módszer 
a probléma okát a gyökereknél keresi meg, és az oldás is itt történik, jövonk már olyanná válhat, amilyenné tenni szeretnénk. Tehát a gyakorlatokkal, oldással 
az alapenergiapotenciál emelkedése és a stresszleépítés révén abba a helyzetbe kerülünk, hogy konfrontálódhatunk a szituációkkal és saját kapcsolatainkkal is, 
és ezáltal feloldhatjuk a blokádokat és a viselkedésmintákat. 
ONE BRAIN módszer:
Kifejlesztették a viselkedési barométert. Ezzel könnyen megállapíthatjuk milyen érzelmi állapotban vagyunk egy adott ügyben. Az oldás csak úgy lehet tartós, 
ha egyidejuleg az egykori emocionális /NÉT/ töltést semlegesítjük. A jelen csak a következményt mutatja meg, az ok a legtöbb esetben elrejtve marad. 
Korregresszió segítségével kideríthetjük, mikor blokkoltunk le egy esemény folytán, és ez az esemény ma is befolyással van ránk.
A kineziológia lehetové teszi, hogy tudatos emlékezés nélkül is felderítsük azokat az eseményeket, melyek egymásra épülve létrehozták jelenbeli problémánkat. 
Mély szinten valamennyi tapasztalat benne van a test és agy memóriájában, s rendezésre vár. Agyunk hatalmas kapacitású komputerként tárolja az 
információkat, s a kineziológiai izomteszt segítségével lehetoségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a "működési zavarokat". 
Izmaink muködését agyunk irányítja, izmaink a központi idegrendszer kijelzoinek tekinthetok, s az izomtesztelés során tapasztalt energiaváltozás megbízható 
információt ad a tesztelo által feltett kérdésre. A kineziológia segítségével lehívható, felidézheto az élet minden pillanata, segítségével oldhatók a múltbéli, 
jelenlegi, és a jövőben jelentkező potenciális problémák.